Az egyének, családok, gyermekek problémáinak időben történő felismerése és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása érdekében az állam a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerének keretében észlelő- és jelzőrendszert működtet. Ez az észlelő- és jelzőrendszer ágazatok, intézmények, szakemberek és magánszemélyek közötti együttműködés, amelynek célja a problémák, veszélyeztető tényezők, krízishelyzetek észlelése, felismerése és jelzése az erre a célra kijelölt professzionális szolgáltató felé, valamint folyamatos együttműködés és információáramlás biztosítása az egyének és családok problémáinak mielőbbi megoldása, a krízishelyzet következményeinek enyhítése, állapotromlásának megelőzése érdekében.
A jelzőrendszer tagjait az 1997. évi XXXI., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) határozza meg, amely szereplőknek jelzési kötelezettségük van:
Jelzéssel élhet továbbá állampolgár és gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet.
A jelzést az érintett gyermek/felnőtt/család lakhelye/életvitelszerű tartózkodási helye szerint illetékes család-és gyermekjóléti szolgálat felé kell megtenni. A jelzés megtétele történhet személyesen, telefonon vagy írásos (postai vagy elektronikus) formában. Személyesen vagy telefonon tett jelzést követően annak írásos formában történő rögzítése és megküldése szükséges a család-és gyermekjóléti szolgálat felé. A veszélyeztetettség mielőbbi mérséklése, megoldása érdekében az elektronikus levél formájában elküldött írásos jelzés a leginkább célravezető.
A jelzést részletesen, ugyanakkor tényszerűen szükséges leírni, az esetlegesen megtett intézkedéseket is feltüntetve. Fontos, hogy a jelzés fókuszában a veszélyeztetettség gyanúja, annak jelei, tünetei álljanak. Ahhoz, hogy a család-és gyermekjóléti szolgálat a legrövidebb időn belül tudja felvenni a kapcsolatot az érintettekkel, az elérhetőségek (lakcím, telefonszám) rendelkezésre bocsátása elengedhetetlen.
XIV. kerületi lakóhellyel, bejelentett tartózkodási hellyel, életvitelszerű tartózkodással rendelkező veszélyeztetett gyermek, felnőtt, család esetében a jelzést az alábbi intézmény felé teheti meg:
Zuglói Család-és Gyermekjóléti Központ
Család-és Gyermekjóléti Szolgálat
1144 Budapest, Füredi park 6.
+36 1 364 3013
A jelzést fogadó gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.
A család-és gyermekjóléti szolgálathoz beérkezett jelzést követően családsegítő szakember felveszi a kapcsolatot az érintettekkel, majd a jelzést küldő szakembernek, intézménynek – egyéb, ettől eltérő határidő megjelöléstől eltekintve – az első interjút követő 15 napon belül visszajelzést küld, amelynek tartalma:
Magánszemélyektől érkezett jelzés esetén a visszajelzés a kapcsolatfelvétel sikerességére vonatkozó tájékoztatást tartalmazza.
A 3079/2024. (III.1.) számú Alkotmánybíróság határozat indokolásából:
„A hazai jogrendszerben számos eljárásban (elsősorban a büntetőeljárásokban, emellett továbbá a szabálysértési eljárásokban, vagy épp a fegyelmi eljárásokban, de akár különböző hatósági eljárásokban is) szerepel annak lehetősége, hogy az eljárás egy, a hatóságon kívül érintett személy feljelentése, bejelentése alapján induljon meg. Ennek az Alaptörvény B) cikkéből fakadó garanciális jelentősége is van, hiszen az egyes hatósági szervek nem minden esetben értesülnek saját maguk egy jogsértő cselekményről. Szintén fontos kiemelni, hogy ezen eljárásmegindító bejelentések vagy feljelentések értelemszerűen nem feltétlenül csak a valós tényeket tartalmazzák, hiszen a bejelentés vagy feljelentés mögött sok esetben csak egy tapasztalás vagy értesülés áll, amely alapján a bejelentő, feljelentő jogsértést valószínűsít. Ezen eljárások közös jellemzője, hogy a bejelentés, feljelentés alapján a hatóságoknak, illetve adott esetben a bíróságoknak lesz a feladata a valóság kiderítése. A bejelentőtől, feljelentőtől tehát nem várható el, hogy csak a bizonyított, valóban igaz tényeket állítsa. Ezen esetekben tehát előfordul, hogy a tényállításként megfogalmazott állítások valójában csak erős sejtések, feltételezések, vélemények. Természetesen az Alaptörvény II. cikkéből, valamint IX. cikk (4) bekezdéséből fakadóan ezen bejelentések, feljelentések esetében is meghatározhatóak korlátok: így például az emberi méltóság védelme. Ezért az Alkotmánybíróság e tekintetben osztja a Kúria álláspontját: a hatósági vagy bírósági eljárásokat megindító bejelentések, feljelentések esetében, az abban állított tények valóságtartalmának a bizonyítása nem a bejelentést, feljelentést tevő kötelessége, hanem a hatóságoké illetve bíróságoké, ezért az abban megfogalmazott állításoknak két korlátja határozható meg. Egyfelől a Büntető Törvénykönyvből eredő korlátok (így pl. a hamis vád, vagy épp a hatóság félrevezetése tényállásai, amelyek azonban a bejelentést vagy feljelentést tevő részéről szándékosságot, vagyis tudatos magatartást feltételeznek, azaz ebben az esetben a bejelentést vagy feljelentést tevő tudja, hogy valótlan tényt állít). Másfelől pedig az Alaptörvény II. cikkével, VI. cikk (1) bekezdésével, IX. cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban az a követelmény, hogy a bejelentés, feljelentés szóhasználata és állításai nem lehetnek az emberi méltóságot indokolatlanul sértők, bántók vagy gyalázkodók.”
Az indokolás részletesebb értelmezése az alábbi linken érhető el:
https://hintalovon.hu/2024/08/23/gyermekvedelmi-jelzes-ragalmazas
A Gyermekvédelmi törvény 2024. szeptemberben hatályba lépett módosítása alapján a jelzési és együttműködési kötelezettség és az azokhoz rendelt határidők elmulasztásának fegyelmi, büntetőjogi következményei vannak.
A Gyermekvédelmi törvény 17. § (4) alapján:
Ha a jelzőrendszer intézményei, alkalmazottja jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.
Ha a jelzőrendszer intézményei, alkalmazottja, illetve vezetője kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményt észlel, és haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettségének, vagy nem tesz feljelentést, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.
Ha a jelzőrendszer intézményei, alkalmazottja jelzési vagy kezdeményezési kötelezettséget nem közvetlenül, hanem a szerv vezetője, vagy arra kijelölt személy útján gyakorolja, kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény észlelése esetén haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül köteles azt a szerv vezetőjénél vagy a kijelölt személynél kezdeményezni. A szerv vezetője vagy az arra kijelölt személy a kezdeményezést követő három munkanapon belül teljesíti jelzési kötelezettségét, amelynek elmulasztása büntetőjogi felelősségre vonással jár.
Ha a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató munkatársa vagy a gyámhatóság ügyintézője a kiemelt veszélyeztető okra vonatkozó jelzésnek vagy kezdeményezésnek haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a vizsgálatát, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.
A 2012. évi C. törvény a büntetőtörvénykönyvről 209/A. § alapján:
Aki a Gyermekvédelmi törvény 17. § (4a)–(4c) bekezdésében meghatározott, a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető okra utaló körülménnyel összefüggő kötelezettségét megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
